Susann Hanauer
Jogász, borbíráló

 










Ralf Waßmann
Diplomás italtechnológiai mérnök

 
Az ökológiai bortermesztés

2003 óta az ökológiai termesztésről szóló 2092/91/EGK tanácsi rendelet alapján megkaptuk az ökologikus borászati minősítést. 2006 őszétől pedig Magyarországon is érvénybe lépett egy rendelet az ökológiai borkészítésről. Ez azt jelenti, hogy a vonatkozó szabályok betartásával készülő, 2006 őszétől előállított borainkat az uniós jog szerint immár biobornak nevezhetjük, nem csak ökológiai termesztésű szőlőből készült bornak.

A biobor többek között a következőkben tér el az ökológiai termesztésű szőlőből előállított bortól, illetve a hagyományos bortól:
Nem használunk színtenyésztett borélesztőt az alkoholos erjedéshez, se színtenyésztett baktériumokat a malolaktikus erjedéshez, a teljes kéntartalom max.
120 mg/l, eltekintünk a vegyi segédanyagok, derítők és stabilizátorok alkalmazásától, a palackzárás csak klórmente természetes dugóval történik, nem használunk tisztító vegyszereket az üvegek, a hordó és a termek tisztán tartására, stb.

Az ökológiai bortermelés alatt a növények érintetlen életterének ápolását értjük. Ez nem csak a vegyi anyagok száműzését jelenti a szőlőből és a pincéből, hanem sokkal inkább azt, hogy lugasainkat ellenállóbbá tesszük, megelőzve a betegségeket, valamint arra törekszünk, hogy az egész szőlőt zölddé varázsoljuk, a fajták gazdagságát megőrizve. A fajokban gazdag zöldövezet kialakítása vadon termő és ültetett növényekkel, füvekkel és virágokkal egyszerre erősíti és táplálja a szőlőtőkéket, a növények különböző mélységig nyúló gyökerei fellazítják a talajt, és elősegítik annak életformáit. Mi emberek hosszútávon felelősséggel tartozunk Földünk egészségért. A talaj nem egy élettelen dolog, amely csak arra jó, hogy helyükön tartja a növényeket, hanem egy hihetetlenül élő és népes külön makrokozmosz. Hiszen egy maréknyi termékeny földben több apró élőlény és mikroorganizmus (gombák, algák, stb.) található, mint ahány ember él a Földön! A talaj a termékenység bölcsője. A termékeny talaj nélkül elképzelhetetlen lenne bolygónkon az élet. Ezért viseljük szívünkön a talajban zajló élet elősegítését. A felszín feletti zöld növényekkel, és a virágpor által biztosított táplálékkal pedig stabil ökoszisztémát hozunk létre, számos hasznos rovarral. A segítőkész kis lények – például a rablópoloska, a katicabogár, a fülbemászók és a madarak távol tartják a betolakodókat a szőlőtől. A madaraknak és a fülbemászóknak ehhez külön fészkelő kosarakat és búvóhelyeket rakunk ki. Ez az eleven, nyüzsgő kis világ ideális élettér a tőkék számára, melyet azok egészséges és erős hajtásaikkal hálálnak meg. A vitális szőlőtőkék első osztályú termést hoznak, ami a kiváló minőségű, eredeti és karakteres borok előfeltétele. A természettel fenntartott harmónia mellett a másik nagy célunk, hogy boraink minősége torkot simogató könnyedséggel párosuljon.

Meggyőződésünk, hogy számos jó ok szól az ökológiai szempontok szerinti borkészítés mellett, ellenérv viszont nem létezik.
Cégünk filozófiája: Természet adta természetes minőség.

Nálunk ökologikus...

● A szerves anyagok, mint a komposzttrágya, a lekaszált füvek és
növények, stb. elősegítik az életet a talajban, az apró gyökereken képződő gyökérbaktériumok
pedig természetes trágyaként nitrogént hoznak létre > a talajvíz tiszta marad.
● A szőlőtőkék, fák, fűfélék, virágok, növények, cserjék és egyebek vegyes telepítése számos apró állatnak ad életteret. A virágok vonzzák a hasznos rovarokat. Kialakul egy biotóp.
● A kártevők biológiai egyensúlyban vannak a hasznos rovarokkal, így nincs szükség kártevőirtásra.
● Az olyan természetes anyagok, mint a sütőpor vagy az ánizsolaj megbízható hatással bírnak a gombás megbetegedések ellen.
● A vadon termő növények meghagyása, illetve a virágok, hüvelyesek és egyéb talajjavító zöldtrágyanövények bevetése megelőzi az eróziót, és egyben erősíti és táplálja a szőlőt.
● Kizárólag természetes anyagokat használunk fel a borkészítés során, pl. timföldet vagy szilikon aerogélt. A kéntartalom határértéke 120 mg/l összkéntartalom.
● Nincs géntechnika, sem az azzal összefüggő kockázatok.

Másoknál konvencionális
● A vegyi alapú műtrágyák rossz hatással vannak a talaj élővilágára, és beszennyezik a talajvizet.
● Az egyhangú, fajtabeli sokszínűség nélküli monokultúra, amely kizárólag a szőlőből, avagy csak szőlőből és fűből áll, nem kínál életteret a hasznos növényeknek és állatoknak.
● A szintetikus vegyszeres növényvédelem növeli a kártevők ellenállóképességét. Elkezdődik egy ördögi kör: erősebb mérgek > nagyobb ellenállóképesség > még erősebb mérgek > kipusztulnak a hasznos rovarok > még több kártevő > még több méreg ...
● A szintetikus begyi gombaölő szerek növelik a szívósságot, újabb ördögi kör kezdődik, lásd fent.
● A „gazok” ellen bevetett vegyi gyomirtók újabb káros ciklust indítanak el: csupasz föld > erózió, azaz elvész a föld termékeny felső rétege > a talaj kevésbé termékeny > még több műtrágya > még kevesebb élőlény a talajban > még több műtrágya stb.
● A borhoz vegyi segédanyagokat adnak, amelyeknek maradékait a fogyasztó a borral együtt megissza. A kéntartalom nincs korlátozva.
● Géntechnikailag módosított organizmusok, pl. erjedési élesztők, szőlőtőkék, stb., melyeknek kihatása ránk és világunkra beláthatatlanok.